Áttekintés
A szeminárium összefoglalást ad a Földet övező gázburok fizikai szerkezetéről, kémiai összetételéről, az összetevők méréséhez alkalmazott módszerekről, a világban működő megfigyelő hálózatokról, a levegőminőség szabályozásának lehetőségeiről. Ismertetésre kerül a jelenlegi légkör kialakulása a földtörténeti korok során. Bevezetésre kerül az éghajlat és az éghajlat-változás, változékonyság fogalma, az értelmezése. Bemutatásra kerül az emberi tevékenység hatása a levegő összetételének változására, s annak az éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásairól. Ismertetésre kerül az ózon, és széndioxid probléma. Befejezésül ismertetésre kerülnek a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi konferenciák, egyezmények. Az anyag megértése és követése nem kíván a középiskolainál több matematikai, fizikai, kémia ismeretet.
I.
A levegő kémiai összetétele. Tartózkodási idő. Nyomanyagok, kondenzációs magvak.
II.
A légszennyezés forrásai és nyelői. Térbeli és időbeli skálák. A levegőminőség szabályozása. Kül- és beltéri levegőminőség.
III.
Meteorológiai megfigyelési módszerek, Globális Föld megfigyelés eszközei. A távérzékelés lehetőségei és korlátjai.
Előadók: Szalay Annamária vs Majtényi László
IV.
Mérési módszerek a nyomanyagok meghatározására. Antropogén kibocsátások. Kén kibocsátás. Nitrogén oxidok a levegőben.
V.
A VOC kibocsátás csökkentése. Metán. Szénmonoxid. A szennyező anyagok növényekre gyakorolt hatása, s annak vizsgálati, mérési módszerei.
VI.
A légköri ózon kérdése. Troposzférikus és sztratoszférikus ózon mennyiségének változása. Ózonlyuk.
VII.
Az éghajlati rendszer. Az általános cirkuláció. Az óceáni szállítószalag szerepe a földi energia-háztartásban.
VIII.
Az ózon és a szén-dioxid, valamint egyes nyomgázok hatása a éghajlatváltozásra. Radioaktív anyagok a légkörben.
IX.
A légszennyeződés terjedésének meghatározása. A meteorológia szerepe a légszennyeződés kártételeinek lehetséges csökkentésében.
X.
A szennyezőanyagok térbeli és időbeli terjedésének meghatározása.
XI.
A földi légkör kialakulása. A bioszféra hatása a légkörre. Az emberi tevékenység hatása a levegő kémiai összetételére.
XII.
Az éghajlat változása a földtörténeti korokban és az ipari forradalom után. A globális felmelegedés meteorológiai és környezeti jelei.
XIII.
Érdeklődés esetén látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumában.
|